jegyzeteim

senszey's notes

10000 napos vagyok! :)

Meg kell mondjam, hogy ez nagyobb hálaadással töltött el, mint az évi általános születésnapok. Köszönöm.

(16)

Ódenagyonrégen nem írtam már ide semmit. Az elmúlt hetekben történt balesetek azonban eszembe juttatták ezt a régi helyet. Újfent szeretném megosztani, hogy megsérültek a kezeim. Persze a véres sorok csak azért kerülnek fel ide, mert szeretném megosztani veletek, hogy mennyire szeretek barkácsolni.

Sérülés 1.

Jobb kéz, gyűrűs ujj és kis ujj.
Egy új mosógép kibontásánál ki kell csavarozni a dobot rögzítő csavarokat. Egy fém keresztléc van 2 csavarral felfogatva. A lemez U alakban meg van hajtva, az U szárai kifele állnak. Racsnis kulcs a jobb kézben, első csavar kiteker. Tekerés közben az ujjaim az U lemez egyik élével találkoznak, a fém sebeket metsz az ujjakra. A kisujjam profilból nézve hiányos volt. Egy hét alatt kb. meggyógyultak. Teljes gyógyulás folyamatban.

Sérülés 2.

Bal kéz, tenyér.
Egy kis koax dugót csavarozgattam egy kis csillagcsavarhúzóval. A csavarhúzó fejét igyekeztem rányomni a csavarra, mert a csavarhúzó fogazata kopott már. Egy rossz mozdulat és a kereszthornyú- (csillag-) csavarhúzó tenyerem szélébe fúródott. Nem túl mélyre, csak éppen hogy. De a fájdalom belenyilallt.. és még este is kicsit sajgott a seb körül, és még ma is picit. De az x alakú seb határozottan mókás.

Honnan veszed a bátorságot,
hogy van hozzá merszed?
Honnan veszed a bátorságot?
Tudnám, honnan veszed.
Csak tudnám, honnan veszed.

Magas a szikla, de felmászol rá,
mély az árok, de átugrod.
Honnan veszed a bátorságot,
hogy ezt így bevállalod?

Hosszú az út, de végigjárod,
széles a folyó, de átúszod.
Honnan veszed a bátorságot,
hogy mindezt bevállalod?

Sokan vannak, kik elleneznek,
még többen, kik gátolnak.
Honnan veszed a bátorságot,
hogy mégis elkezded?

Annyi mindent még meg kell tenned,
félelmet kelt benned.
Honnan veszed a bátorságot,
hogy legyőzd a félelmet?

Már rég nem vezetem a filmlistát.. :( Mostanában nem nagyon gyarapodna, de azért rossz, hogy nem friss. Át fogom telepíteni valahova, mert már túl hosszú.

Ez a tanév a sorozatok éve volt (elől a legeslegjobb, aztán ahogy eszembe jutott):

• ER (Season 15)
• Grey's Anatomy (Season 5)
  
• Private Practice (Season 2)
  
• Prison Break (Season 1-4)
• Entourage (Season 1-5)
• How I Met Your Mother (Season 1-4)
• Class (Season 1)
• The Big Bang Theory (Season 1-2)
• My Name is Earl (Season 1-4)
• Weeds (Season 1-4)

ER-ból még van pár rész, PP-ből meg egy fél évad. A többit megnéztem már. Az Entourage és a Weeds nyári show, szóval jön az utánpótlás is.

Ha van ftp hozzáférés, de korlátozzák a letöltést, akkor mentsünk http-n keresztül.

1. ftp
2. dir -R list.txt
3. Megnyitás Excel-ben
4. Minden file elé a relatív útvonal bemásolása
5. Karaktercserék
6. Rendezés alkönyvtárak száma szerint
7. 1-esek megtartása, többi törlése
8. =ÖSSZEFŰZ(domain;útvonal;filenév)
9. Abszolút címek mentése txt-be
10. wget -x -i input.txt

 

 

 

Mostanság eszembe jutnak barátságok. Régiek és újak, átváltozók és átváltoztatók, közeliek és távoliak, emberiek és személytelenek. Ervin talán ez az utóbbi leginkább, mégis amolyan fix pont az életemben. Vannak időszakok, amikor gyakrabban látogatom meg, és aztán meg sokáig nem látjuk egymást. Mindig szívesen lát, és sok jó emlékem fűződik hozzá. Mikor többünket lát vendégül, mindig behív egy teára, aztán meg egy nagy zöld asztalnál meséli az élet nagy dolgait. 

Megnevettet. A földszinti férfimosdóban beállsz a fal mellé, és a jobbszomszéd piszoár azt hiszi ott álltál. Öblít, gratulál, talán picit kancsal szegény. 

Már rég volt ilyen.
Örültem neki.
A film: The Fall

• Vallomások Finnországról
• Kundera: Búcsúkeringő

Szeretek olvasni, kár hogy át kell most térni a tankönyvekre.

Tegnap befejeztem a Varázshegyet!!! Nem nagy teljesítmény majd egy év alatt elolvasni egy könyvet, de nekem mégis sokat jelentett. Állítólag nagypapám többször is végig olvasta. Van miért. Lehet mások néhány nap vagy hét alatt felfalnak egy ilyen könyvet. Én nem vagyok mások, de kiolvastam, és szerettem.

Rendet rakok. Vagy valami olyasmi. Kezembe került egy papírfecni, amin két megőrzendő dolog van. Leírom ide, aztán kuka. :)

• chickflick - lányos film, csöpögős mozi
• "finders keepers, loosers wheepers"

 

Délután hazaértem rendben, fáradt vagyok nagyon.

Korán keltem, utazás előtt neház visszaaludni. Leültem a géphez befejezni a blogot. Lassan felkeltem Gáborékat, reggelizünk, aztán negyed 12 körül el kéne indulni a reptérre. Viszlát otthon!

Ez a nap pihenősre sikerült, bár nem sikerült sokáig aludnom. Géphez ültem, intézgettem amit lehet. Iringóval elmentünk vásárolni, feltankoltam csokidarából, vacsorára megint kagylót vettünk. :) Aztán összeraktam a csomagomat, leültem tv-zni. Az HBO-t már kikapcsolák, úgyhogy csak lapozgattam. m2-n egy májusi Zárórát ismételtek, ahol Eperjes Károly volt a vendég. Ajánlom! Délután még egy kicsit elmentem mászkálni, boltokat nézegettem, sikeresen megáztam. Aztán nekiültem a két hét képeit válogatni, estére sikerült is befejezni. A vacsora finom lett, este még nagybátyámék jöttek látogatóba. Jó volt itt lenni, de már otthon szívesebben lennék. Várnak haza. Jövő héten tábor, aztán túra.. hosszú 3 hét következik.

A mai nap kicsit korábban indult, hamarabb felébredtem mint tegnap. Eszembe jutott, hogy ha a szülők reggel elmennek dolgozni, én meg délután lelépek, akkor már elköszönni se tudok tőlük. Az anyukának úgy tűnik szabad napja volt, őt otthon találtam mikor felkeltem. Megkérdezte kérek e reggelit, de inkább megvártam Martiit is. Leültem emaileket írni és olvasni. Inkább csak írni, mert sokan nem válaszolnak mostanában. Nyár van, vagy a fene tudja... tábroszervezés esetén mindenesetre idegesítő. Puffogtam magamban egy sort, hogy annyi mindent egyedül kell csinálni. Hamar rájöttem, hogy könnyebben el se tudnám rontani a vakációmat, úgyhogy megírtam a fontos dolgokat és rákoncentráltam a nyaralásra. A reggeli igen későre sikeredett, de legalább nem maradt ma annyi időnk sétálni. Megbeszéltük, hogy csak vacsora után megyek vissza Gáborékhoz, aztán nekiindultunk Delftnek. Utolsó újdonság a két hét alatt, utolsó képeslap és városnézés. Talán több a látnivaló, mint előző nap, de mégis kevesebbet sétáltunk. Aprő, keskeny, helyes utcákat kis csatornák kereszteztek. Talán picit Amsterdam, de kicsiben. Nem minden csatorna járható hajóval, de mindegyik sokat tesz a városképhez. Martiival végigbeszéltük a holland autó- és ingatlanpiacot, és még sokmindent. A túra végén még elmentünk az egyetemi városrészt is megnézni, magyar szemmel az is nagyon barátságos volt. Irány haza, majd egy kis tv és xbox. A vacsora újfent nagyon finom volt és nagyon bőséges. Elbúcsúztam, és visszaautókáztam Gáborékhoz. Este még telefonáltam 75 percet, ezen Tamás megrökönyödött.

A mai terv az volt, hogy megnézzük Hága belvárosát. Természetesen reggelivel kezdtük a napot, kinn a konyhában megcsináltuk a kenyereket, aztán benn a szobában ettük meg. Pont jó mennyiséget készítettem ki, ritka. A belvárosa biciklivel mentünk, majg ott rengeteget sétáltunk. Kb. 2 és fél óra után ülünk le először. Ittunk egy sört, aztán később leültünk ebédelni egy kebaboshoz. A város nagyon szép volt, de mégiscsak egy nagyváros. Sok Váci utca, sok minisztérium, kevés régi,  meghitt sétány. Otthon kicsit leültünk tv-zni, megismerkedhettem a The Office sorozattal. Egyeseknek kicsit vicces-nagyon beteg, másoknak fordítva. Nekem nem is tudom. A vacsora különlegesen finom volt. A "nasi" egy távol keleti kaja, de gyarmatosították, hollandosították... lényeg hogy sokan eszik itt. Lényegét tekintve rizses hús, de nem a bácskai féle. Nem is rizotto, de nagyon gazdag. A tetején meg rántotta pihen. Hozzá szósz és paradicsom... és az ennél asztalnál elmaradhatatlan hűtött csapvíz. Vacsora után GTA4-el játszottunk a szobámban levő XBox-on, majd néhány sör mellett megnéztük egy filmet a tvben: Road to Perdition.

Sharonék kora reggel keltek, kimentek a lovat elrendezni, aztán pár napos kocsikázásra mentek. A lovuknak van két pajtása, velük kocsikázik a gazda és felesége. Nem sokat lehet haladni, de szép lehet így körbejárni a vidéket. Hozzájuk csatlakoztak a fiatalok, én pedig elbúcsúztam tőlük és mentem Marleenhoz. Délelőtt kimentünk egy régi erődhöz. Hétfő lévén nem tudtunk bemenni, de a szomszédos erdőben és a parton egy nagyot sétáltunk. Kicsit meg is fájdult a fejem, úgyhogy ebéd után lepihentem. Még elintéztem pár dolgot a jövő heti táborral kapcsolatban, aztán útnak indultam. Vicces volt, hogy a sok látogatás közepette Marleen és Janies anyukájával találkoztam a legtöbbet. Mintha hazajárnék, öröm volt újra látni őket.

A következő állomásom Hága, ahol egy Finnországból ismert csoporttársam lakik. Nagy szeretettel fogadtak, szép szobát kaptam az alagsorban. Martiival kiültünk a teraszra beszélgetni, aztán nagyon finom vacsora következett. Zöldbab+hús+egyéb, krumplival tálalva. Nagyon kedvesek voltak, a szülők is angolul beszéltek. És ha valamit egymás közt tárgyaltak, akkor se váltottak vissza. Martii anyukája különben finn,esyembe jutottak tanult dolgok, de nem bagyon használtam most se őket. Vacsora után biciklit ragadtunk és kimentünk a tengerpartra. Út közben megállltunk a királyi palotánál is. A parti városrész neve Scheveningen, jó időben egy tűt nem lehet leejteni a sok ember között. Most szeles időnk volt, csináltam sok képet, aztán leültünk egy sörre. Sétálgattunk még egy picit, aztán hazamentünk. Sokat beszélgettünk, kivel mi van, iskola, nyár, közös emlélek. Jó volt újra felidézni Finnországot, nem is számítottam rá, hogy ilyen lesz.

Reggel egész korán keltünk, itt 9.30-kor szokott lenni az istentisztelet. Én abba a templomba mentem, ahonnan több ismerősöm is van. Egy régi tábor kapcsán van ez a kapcsolat, talán már írtam is. Aranyos volt, rögtön meg is ismert egy anyuka a templomajtóban. Aztán még köszöntem pár embernek, válaszoltam a "hát te, mmit keresel itt?" kérdésekre és beültem a sorok közé. Marleen fordított volna nekem, ha van egy darab papír és toll a környéken, de nem volt. (Ilyenkor a lényeget szoktuk leírni egymásnak). Nem baj, énekeltem az énekeket, elolvastam a lekciót és magamban elmélkedtem, imádkoztam sokmindenért. Közben otthon táboros ima is volt, jó volt oda is gondolni. IT után kicsit tébláboltam, mert egy lány azt mondta ott találkozunk, de közben Marleen szülei (akik ugyanazok, mint Janies szülei Belgiumban, lásd csütörtök) is hívtak hogy tartsak velük. Elkie egész éjszaka dolgozott, írt is aztán, hogy majd délután átjön. Elköszöntem, aztán a szülőkkel elmentünk a nagypapához. Janies esküvőjén találkoztunk már, de nem rémlett. Nagyon kedves volt, mindenfélével megkínált. Minden másodikra nemet mondva is jól laktam már, pedig még csak eztán mentünk haza ebédelni. De azt még el kellett készíteni, szóval nem volt gond az éhséggel, mire újra ételhez jutottunk. Janies bátyja és az ő felesége voltak még otthon, ötösben ebédeltünk. Kettő után nem sokkal fejeztük be, úgyhogy még forma 1-et is tudtam nézni. Valamiért nagyon álmos voltam, úgyhogy a kanapét rendeltetés szerű használatba vettem, .. de az izgalmasabb részeket mégis láttam. Délután aztán átjött Elkie, megmutatta a nyaralásos képeit, kimentünk sétálni a partra, sokat beszélgettünk. Vacsorára mentem vissza Sharonékhoz, Marleen is átjött estére. Beszélgetni nem nagyon sikerült, de még másnap is volt lehetőség. Végül még egy kis Wii, sok móka. Szép nap volt, de kevés angol beszélgetés volt. Sok hollandot hallottam, én pedig inkább valahol máshol jártam.

A következő úticélom Vlissingen volt. Innen sok ismerősöm van egy régi gyülekezeti kapcsolat nyomán. 2001-ben tőlük jött egy kisebb csapat hozzánk táborozni, 2003-ban pedig mi látogattunk ide hozzájuk. Néhány szorosabb barátság is szövődött, lásd 3-4. nap. Fél 11-kor sikerült reggel elindulni, és délben már itt is voltam. Tegnap mondta Gábor, hogy tempomat (botláb) is van a kocsiban. Na ezzel is ugyanolyan unalmas vezetni, csak nem zsibbadsz el annyira. Sharonnál és Paulnál alszom, és reméltem még emberrel sikerül összefutnom. Mint kiderült, sokan dolgoznak a hétvégén... sebaj, maradok hétfőig. Paul volt itthon, leraktam a cuccaimat, aztán biciklivel elmentem a strandra. Szeles idő volt, nem is fürdött senki. A parton azért napoztak páran, aranyos szélvédők mögött megbújva. Én csak a táskám tudtam a fejem mellé rakni, hogy ne takarjon be a homok. Ha annyira nem is volt izgalmas, mostmár elmondhatom, hogy 4 nap alatt 3 ország tengerében fürödtem. (felvágós, pszt!) Picit aludtam a parton, aztán a szél elkergetett. Bementem a központba, körbenéztem néhány boltban aztán hazajöttem. Ledültem kicsit, el is aludtam. Sharon 6 fele jött haza munkából. Vacsoráztunk, aztán kimentünk a lovához. Kapott enni, kicsit megfésólték és kipucolták a karámot. Az istállója egy világháborús bunker. A ló nagyon szép amúgy, Lengyelországból származik. Pár hete megműtötték (kioperálták) az egyik szemét. Messziről nem is látszik. Lólátogatás után hazajöttünk és leültünk a tv-hez Wii-vel játszani. Először sportjátékok aztán Rayman. El is fáradtam, megyek pihenni. Jó éjt! Gáboréknak kellett az autó, úgyhogy kora reggel vissza kellett induljak hozzájuk. 6 körül keltem, 7-kor már el is indultam. Két és fél óra unalmas vezetés és már ott is voltam. Kb. mindenhonnan mindenhova el lehet jutni autópályán, de csak 120-szal lehet menni... és állíitólag mérik is. Fél 10-kor meg is érkeztem, épp felébredtek már. Reggeliztem még egyszer Iringóékkal, aztán ők útnak indultak. Én ledőltem a tv elé, filmeket néztem és pihentem. Délután elmentem kicsit biciklizni a városba... találtam egy szép parkot, egy szép tavat, ahol fürdeni is lehet. Ebédet egy McDonald's Expressben vettem, ahol összesen 3 féle menü volt. Ők viszont azonnal a tálcára kerültek. Haza, még egy kis tv, aztán beültem a gép elé emailt olvasni, blogot írni és egy hosszasat telefonálni. ;) Vacsira kagylót ettünk és 11 előtt már hulla fáradtan dőltünk ágyba. Janies nálam is komolyabb migrénes. Gyakran vannak erős rohamai és a mindennapjait is ehhez kell igaztania. Nem is tud egész napos állást vállalni, minden nap pihennie kell napközben is. Ez a nap nem indult jól neki. Még este átbeszéltünk a gyógyszereinket. Neki is van olyasmi csodabogyója, mint nekem. De hetente csak egyszer veheti be. Nekem ilyet nem mondtak, de magamnak el szoktam mondani, hogy finoman. Amúgy is drága, és kevés van a dobozban. Dokihoz meg lusta vagyok járkálni. Tehát.. fejfájósan indult a napja. Én Bas-szal elmentem a városban körülnézni, venni egy képeslapot, meg vacsorának valót. Hazajöttünk, Janies pihent, mindenki más olvasott.. mi is csatlakoztunk. Aranyos volt, hogy 4-en ültünk egy asztal körül és mindenki könyvet bújt. A csendes délelőttüt az ebéd követte, aztán igét olvastunk. Minden étkezés után szoktak igét olvasni. Egy-egy könyv alapján olvasnak egy rövid szakaszt és a magyarázatát. Olyan jó volt ennek újra részese lenni, és mindig fordítottak nekem. Különben remek gondolat, enni sem csak naponta egyszer szoktunk. Délután kimentünk a partra, ezúttal a francia oldalon próbáltunk szerencsét. A homok és a vít ugyanolyan kellemes volt, de a parton levő házak szebbek voltak. Belga oldalon monstrum panelek álltak, millió nyaraló embernek otthont adva. Franciáknál is épült néhány kisebb tömbház, de voltak kedves kis otthonok is. Aludtam egyet a parton, lett végre kis színem a póló helyén is. Természetesen piros szín. :) A nap jól kifárasztott, de végre olyan érzésem volt, hogy igazán pihentem. Vacsora után nagy vihar keveredett és be is húzódtunk a sátorba. A szülők fél 10 fele indultak haza, még játszottunk kicsit aztán nyugovóra tértünk.
A harmadik napon végre megkezdtem a kirándulásaimat.Gáborék autójával indultam neki az első látogatásnak. Az úticél De Panne, Belgium volt. Janies és Bas itt laknak holland földön, de éppen nyaralásukat töltik a belga tengerparton. Mondta Janies, hogy látogassam meg őket ott, így kerültem oda. 8 után indultam és mivel útba esett Bruge, megálltam egy kis városnézésre. Nem csak az itt készült film volt rám nagy hatással, már barátok is látták korábban és sok szépet meséltek róla. Felmentem a toronyba, ahol közelről hallgathattam meg a déli harangjátékot. :) Vettem pár képeslapot és miután nem találtam kisboltot, leültem a főtéren egy étterembe. Ittam egy pohár kólát és sok pénzt fizettem. Még egy óra autókázás volt hátra, a kemping majdnem a francia határnál volt. Sátorozás holland módra: utánfutós sátor, amivel több hétre kikültözik a család egy kempingbe. Mások mobilházat vesznek és azzal telepednek le egy-egy ilyen helyen. Nálunk a nyaraló a divat, itt a lakóautó. Janies-éknak egy utánfutós sátruk volt, amiben két 2 személyes és egy kis 1 személyes fekhely is volt. A szülők is ott voltak, segítettek a sátorállításban. Örültem, hogy újra találkozhattunk, utoljára az esküvőn láttam őket, másfél éve. Délután kimentünk a tengerpartra, fürödtünk, napoztunk, társasoztunk. Este vacsora, utána a srácok elmentek horgászni, én meg beszélgetni. Átsétáltunk francia földre. Sokat jelentenek ezek a barátságok, amik ha ritkán találkozunk is, nem lesznek felszínesek sohasem. A gyomrom már rendbe jött, de a fejem bejelentkezett estére. Sebaj, hosszú nap volt.

Úgy pontos, ha az éjszakánál kezdem. KATASZTRÓFÁLIS volt. Kb. hajnal fél 2-kor arra riadtam, hogy kisróka. És nem tudtam h. a repüléstől volt-e, a vacsitól, a sok napsütéstől, vagy a migrénes gyógyszeremtől... És a kisróka nem hagyott békén, még 5x fel kellett ébresztenie. Persze egész nap diétázni kellett volna, hogy ne émelyegjek folyamatosan. De nem akartam panaszkodni.. még a végén betegnek nyilvánítanak. Ettem, ledőltem kicsit... aztán csak délután voltam megint pocsékul. Ma átjöttünk Gábor unokatesómékhoz.. ma este itt alszom és holnap innen autókázom Belgiumba.  Sajnos pénteken korán vissza kell érjek, de igyekszem kihasználni az időt. Egy nagyon kedves barátomat látogatom meg.. férjével együtt ott nyaralnak és azt mondta szívesen látnak. Ámen.  Amúgy meg élvezem a semmit tevést... néha ránézek az emailekre, olvasgatok, teázgatok, kiülök az erkélyre... azt szeretem itt nagyon, hogy este fél 10-kor még világos van. Napközben bementünk a városba 1-2 boltba... nézelődtek a többiek. Ha jobban lettem volna, ezt is jobban élveztem volna... de annyi ma is megragadt bennem, hogy milyen szépek, tiszták az utcák, az épületek. Na és milyen jók az utak... holnap 4 kerékkel próbálom ki. Jó éjt!

Sziasztok!

Talán utolsó nyárhoz meltó szabadságra jöttem el Hollandiába. Sajnos egyedül (..), de barátokat es unokatesókat jöttem látogatni. 12 nap alatt kb. 5 helyre megyek, még Belgiumba is átugrom. Nem fogok regényeket írni, de talán lesz kis időm hírt adni magamról. A gépem délután 4 körül indult Pestről, szóval a mai nap inkább pakolásról es készülődésről szólt. A reptérre menet úgy lefagyott az mp3 lejátszóm, hogy azt hittem egész úton nélkülöznöm kell. De túlélt, es újra működik. A repülőút kellemes volt, már-már izgatottan várom a felszállásokat. Kár hogy nem az én lábamnál van a gázpedál... (jó, tudom, nincs is). Mikor kiszálltam a gépből, hihetetlen párás meleg fogadott. Floridába is szerettem volna menni, de állítólag nem oda vettem jegyet. Nagybátyám kijött értem, Mierloban laknak, Eindhoven szomszédságában, ahova repültem. Egyik unokatesóm es a kisfia várt még itthon nagynénémmel együtt. Beszélgetesek, vacsi... Tényleg, vajon mennyi a valószínűsége annak, hogy a nagynénéd ugyanazt főzi vacsira, mint amit otthon ebédeltél? Ha nem vesszük az ezerpárszáz km távolságot, akkor is kicsi. Holnap megyek Gábor unokatesómékhoz, szerdán pedig Belgiumba.. most pedig hamarosan az agyikóba.

létezik

Régen írtam, valóban. Nem vagyok grafomán, valóban. De folyton tele vagyok gondolattal, nehezen tudok pihenni. A záróvizsgák rendben lementek (5-2-5), a diplomámat megvédtem. 4-est kaptam. Átlagembernek ilyenkor már van állása, vagy legalábbis keresett. Én nem.. részben lustaságból, részben elfoglaltságból. Egy igen tartalmas utolsó nyár jutott erre az évre, fárasztó is egyben. Sok boldog perc, sok örömteli találkozás, új arcok a világ túlsó feléről és gyönyörű helyek felfedezése itthon.

Egy amerikai csoporttal táboroztunk együtt a múlt héten, még tolmácsolnom is kellett végül. Nem tudom, hogy sokat dolgoztam-e, de elfáradtam nagyon. Még pár napig itt vannak. Nem bánom egy cseppet sem, ez a legjobb mindig. Finnországban is az utolsó hét volt a legjobb... pedig még vizsgázni is kellett.

Talán az egyik legjobb élményem a táborban az volt, ahogy tolmácsolnom kellett olyan mondatokat, amit nem fogalmaznék még saját magam. A héten volt szó Isten szeretetéről, alázatáról, haláláról, megváltásáról. És a hét végén a mi (én, te) felelősségünk került elő. Mindenki ott volt és hallott a héten dolgokról, és az már a mi felelősségünk hogy mit kezdünk vele. Részben ijesztő, részben meg bátorító... lehet tenni már most valamit, azonnal és iziben.

Táborokat szervezek, fáradok, de nem egy harmadosztályú zsebtelep vagyok már. Van egy Uram, aki feltölt, napról-napra. Újratölthető, végtelenszer. Újratöltendő, ma is.

"Amúgy meg senki nem állította hogy a valszámanyag számonkérése véletlenkisérletnél a tételhúzások eseményei teljes eseményrendszert alkotnak :]"

Holnap valószínűségszámítás ZV. Kezdhetek nemizgulni.

Szerdán deklaratív programozás ZV. Kezdek nagyon izgulni.

 

Társadalmi kommunikáció eredmények
A T#&@>W Neptun-kódos hallgató nem szerepel a Neptunban a kurzusnál, viszont 5-ös írt. Volt egy ZH lap amelyről lemaradt a név és Neptun-kód, ez is 5-ös volt.

Diplomatervezés - HOWTO
„Nem az a fontos, hogy miről szól a diplomaterved,
hanem, hogy ki a konzulensed.” (Ismeretlen hallgató)
„Nem az a fontos, hogy miről szól a diplomaterved,
hanem, hogy hogyan néz ki.” (Ismeretlen konzulens)

Könyvkötőmester
Hétvégén telefonos ügyeletet is biztosítunk a szakdolgozat leadási határidő szorításával küzdő ügyfeleinknek.

Szerették a "vőlegény" szót, szerették a "szerető" szót - szerettek sírig tartó szövetségre lépni nyomban az első találkozáskor, és egészen bizonyos, hogy nem gondoltak komolyan arra, hogy valamikor vége lesz a szerelemnek. Szerették a szép, hosszú leveleket - és bár gyakran nem olvasták végig, megsértődtek, ha a levél nem volt elég terjedelmes. Szerették, ha szerelmi jelvényeiket: hajszálakat, harisnyakötőket, zsebkendőket, imakönyveket, hajtűket, cipőket, zsüp­ponokat, gyűrűket, apró kis cédulákat, vasúti jegyeket, hervadt virágokat, szalagocskákat, emlékezetes faleveleket, fátyolokat, együtt talált patkószegeket, arcképeket, pénzdarabokat, süteménymaradványokat, kavicsokat, cigarettacsutkákat, gombokat, ingeket, könyveket, fűző­zsinórokat, üres gyufaskatulyákat megőrizték a férfiak.

Krúdy Gyula: Szindbád